A rabszolgakereskedelem korában a winti vallás az afrikai néppel Suriname-ba utazott, ahol új kapcsolatot létesítettek a földdel és őseikkel. Ma, utódaik még mindig számos ligeti gyógy- és lelki gyógynövényt használnak rituális szertartásaikhoz és gyógyító szertartásaikhoz.

 

A winti hit hangsúlyozza az ökoszisztéma védelmét. Ez részben a szellemek következményeitől való félelem miatt van. Például tilos bizonyos növényeket betakarítani, a szent területekre csak a szellemek látogatásának okainak részletes magyarázata után lehet belépni.. A szellemektől félni kell, tisztelték és megnyugtatták. Például egyetlen Winti sem segítene soha egy Ceiba fa kivágásában, egy Parkia-fát vagy egy fojtó fügét, mert nem akarják megzavarni természetfeletti lakóikat.

 

A szent ligetek legfőbb fenyegetését a keményfa iránt érdeklődő multinacionális cégek jelentik, ásványi anyagok, olaj és egyéb természeti erőforrások a ligetekből. Ez veszélyt jelent a Winti számára, mert az állam gyakran birtokolja a földet és az altalajt, és Winti szent helyeit az állam nem ismeri el.

 

Az új tervezési politikákban azonban a Winti-követőket lassan legitim partnerként ismerik el. A Winti szent helyek feltérképezésére irányuló erőfeszítések fejlesztés alatt állnak. Szintén sok winti követő csatlakozott koalícióhoz a Amazon Conservation Teamakik trió és Wayana indiánokat támogatnak. A Ndyuka gesztenyebarna számára is segítséget nyújtanak területük feltérképezésében. Az egyik apró sikert már eleve a gesztenyebarna falu vezetőinek szövetsége végzi, akik részt vesznek a föld kiaknázásával kapcsolatos döntéshozatalban.

 

A winti hit és az afrikai gyógyító hagyományok Afrikából Suriname-ba és Suriname-ból Nyugat-Európába Hollandiába utaztak. Prof.. Dr. Tinde van Andel a Wageningen Egyetemen és a Naturalis Hollandiában, kutatja a Winti terveinek gyógyászati ​​és szellemi felhasználását ezen az úton, és publikált a surinamei Winti-helyek megőrzésének szükségességéről. További információkért lásd: esettanulmány a weboldalon.

által: Rianne Doller