Webhely
Mt. Athos, legmagasabb csúcsáról kapta a nevét, egy félsziget Közép-Macedónia régiójának keleti partján, Görögország. Húsz, jórészt önellátó kolostornak ad otthont, számos keleti ortodox keresztény hagyomány ihlette, amelyek autonóm módon irányítják az oldalt. Bár Szűz Máriának szentelték, a nők bejutása a félszigetre több mint egy évezrede óta gyakorlatilag tilos. A belső spirituális élmény és felfedezés összekapcsolása az Athos-hegy távoli és magányos környezetével, a rezidens szerzetesek hosszú múltra tekintenek vissza a helyi növény- és állatvilág, valamint a helyszín kulturális örökségének tiszteletben tartásában.. Gazdag biodiverzitása és egyedi építészete motiválta a helyszínt az UNESCO vegyes világörökség részévé nyilvánítani mind a természet, mind a kultúra szempontjából.. Legutóbbi környezeti és gazdasági fejlemények, viszont, integráltabb megközelítésre és erősebb együttműködésre szólít fel a különböző görög hatóságokkal.
Ökológia és biodiverzitás
A Mt. meredek lejtői. Az Athos változatos tájat kínál az éghajlati és földrajzi viszonyok gyors egymásutániságával. A legelészek hiányoznak, sűrű lombhullató erdő létesítését teszi lehetővé, tűlevelű és mediterrán bozótos növényzet. A helyi flóra magában foglalja 1453 taxonok (amelyből 22 Görög endemikusok), számára otthont biztosítva 131 madárfajok, 37 emlősfajok, 14 hüllőfajok és 8 kétéltűek. Teljesen, Mt. Az Athos a biológiai sokféleség szempontjából igen gazdagnak tekinthető.
Veszélyek
Miközben a természettel való harmónia régóta megmaradt, a közelmúltban felerősödött útépítési munkák mind a természeti, mind a kultúrtájat veszélyeztetik. Az erdőtüzek a növény- és állatvilágot, valamint magukat a kolostorokat is fenyegetik. A helyi szeizmikus tevékenység tovább fenyegeti az építményeket és az építészeti emlékeket, míg az éghajlatváltozás hatása valószínűleg csökkenti a víz elérhetőségét, várhatóan változásokat okoz az ökoszisztémákban.
Letétkezelő
Mt. Az Athos szerzeteseknek hosszú és jól dokumentált történelmük van a húsz keresztény ortodox kolostor változatos hátterével. Kr. e. 885 I. Bazil bizánci császár a hegyet nyilvánította. Az Athos mint szerzetesek és remeték számára korlátozott hely. A kollektív jólét a tizenhatodik és tizenhetedik századig tartott, amikor egy gazdasági válság miatt a szerzetesek átvették az idioritmikus rendszert, ahol, a korábbiakkal ellentétben, egyéni tulajdonjogot engedélyeztek. Elszegényedett, de létfontosságú, Mt. Athos az Athonite Akadémia megalapításával előkelő helyet foglalt el a görög felvilágosodásban. A közösségek megszenvedték a világháborúkat, de újjáéledés következett be, amikor több fiatal érkezett, jól képzett szerzetesek az elmúlt negyven évben. Mt. Az Athos szerzetesek mindig is hagyományos módon művelték az erdőgazdálkodást, például a fakereskedelem korlátozásával, de a közelmúlt gazdasági fejleményei megnövelték a helyi ökoszisztémákra nehezedő nyomást. Energia szempontjából a szerzetesi közösségek teljesen önellátóak.
Az Mt. forgalmának szabályozására hozzáférési pontokat telepítenek. Athos. A legtöbb szállítás gyalog vagy hajóval történik, csak bizonyos szolgálati járművek engedélyezettek. Mt. Az Athosnak engedélyre és megfelelő dokumentumokra van szüksége a belépéshez. (Forrás: B. Verschuuren 2007.)
Látomás
Bár a helyszínek legtöbb természeti és kulturális öröksége továbbra is jól karbantartott, szisztematikusabb védelmi intézkedések és az integrált megközelítés elfogadása potenciálisan növelheti mindkettő gazdagságát. A változó természeti veszélyek hatásainak gondos nyomon követése elősegíti az ökológia és az épületek adaptálását a Mt. Athos az éghajlati hatások mérséklésére. A telephelyen előállított fa értékesebb és talán kevésbé káros lenne, ha egy fenntartható tanúsítási rendszernek vetnék alá.
Akció
A Szent Közösség bevonta a tudósokat, hogy közösen teremtsenek további betekintést a helyi ökoszisztémák veszélyeibe, különösen az útépítés fényében, tüzek és klímaváltozás. A vizsgálatokból származó ajánlásokat aktívan követik. Külön kolostorok javasoltak környezetgazdálkodási és fakitermelési terveket, jól alkalmazkodtak a helyzetükhöz. Az egész félszigetre vonatkozó kezelési tervet is kidolgozza a Szent Közösség, a Kulturális Minisztériummal és az UNESCO Világörökségi Központjával együttműködve.
Politika és Jog
-Ben 1926, Rendelet 10/16.09.1926 az Mt. alkotmányjogi chartájának ratifikálásáról. Athos, cikkel együtt 105 bekezdések 1-3 a görög alkotmány, elismerte az Mt. teljes felelősségét. Athos hatóságok a terület kezeléséért, nagy hagyomány szerint.
A Szent Közösség volt, viszont, nem egyeztetett a teljes hegyvidéki régió kijelölésénél. Az Athos a vegyes világörökség része az UNESCO által szeptemberben a természet és a kultúra szempontjából 1988, a terület Natura részeként való kialakításában sem játszott meghatározó szerepet 2000 Európai Uniós hálózat természetes élőhelyei és endemikus madarai számára. A Közösség csak az Athonite-félsziget történelmi és jogi keretei között ismeri el ezeket a nyilatkozatokat.
Koalíció
A Szent Közösség, minden kolostort érintő irányítási kérdéseket, valamennyi képviselőjéből áll 20 helyi kolostorok. Ilyen ügyek közé tartozik az utak megnyitása a járművek számára. Továbbá, minden kolostor jogi felelősséggel tartozik az önigazgatásért. Az állam kormányzója felelős a biztonsági ügyekért és a görög törvények betartásáért. A potenciális veszélyek mérséklésével kapcsolatos ismeretek bővítése, szoros együttműködésre törekednek a tudományos intézményekkel és a közszolgálatokkal. Augusztusban 2013, integrált tanulmányt mutattak be a görög kulturális és környezetvédelmi minisztériummal, valamint a Világörökségi Központtal közösen.
Természetvédelmi Eszközök
Világörökségi tanácsadás és kezelési tervezés folyamatban, számos esettanulmány betekintést enged a félsziget felelős kezelésének módjaiba. Monitoring rendszer segíti a feladatok és felelősségek megosztását a közösségek és a szerzetesek között. A holmi tölgyes és magyar tölgyes erdők fenntartható kezeléséért, bemutató területet telepítettek, általában a mediterrán tölgyesek vizsgálati területeként szolgál.
Eredmények
A „Mt. erdei úthálózat lejtőinek rehabilitációja” című tanulmány. Athos (Dafis, 1999) fontos első eredménye volt a szerzetesek és a földtudósok közötti hűségnek. Arra a következtetésre jutottak, hogy a növényzet kialakulása sikeres volt alacsony magasságú lejtőkön, de hogy a helyreállító beavatkozások hasznot húznának a növényzetnek a magasabb lejtőkön mint 5 méter. Azt is javasolta, hogy ne vágjanak ki érett fákat, még ha egy út közelében is. Irányelveket tartalmazott az útépítéshez, miközben minimálisra csökkentette a hatást, amelyeket később látható eredménnyel követtek. Egy második tanulmány (Dafis és Kakuros, 2006) azt az ajánlást adta, hogy a holmi tölgy ritkítása csökkenti az erdőtüzek kockázatát, és növeli a fajok sokféleségét. A tanulmányi helyszíneken, új, a mai napig széles körben alkalmazható ökológiai ismereteket gyűjtöttek össze.
- Ezt a webhelyleírást a Delos Kezdeményezés és résztvevői. A Delos Initiative kezdeményezéssel bemutatott és közzétett átfogóbb esettanulmányból származik.
- Papayannis T. Az Athos-hegy örökségének kezelése. -Ben: Mallarach J. et al. (Szerk.). 2010. A változatosság a Sacred Lands Európában. A Delos Kezdeményezés Harmadik Workshopjának anyaga – Inari/Anar, Görögország.
- Kakouros P. Tájvédelmi akciók az Athos-hegyen. -Ben: Papayannis T. és Mallarach J. (Szerk.). 2007. A Delos kezdeményezés második műhelyének anyaga – Ouranoupolis, Görögország.
- Kolostori Közösségek megőrzése Természet, Adatlap.
- Az Athos-hegy a Világörökségi Egyezmény értelmében az UNESCO Világörökség része
- Szent Athos hegy, Christine Schiwiets dokumentumfilmje
